Ovilágunk 2004. szeptember

A kreativitásra nevelés óvodai lehetőségei

  A XXI. század elején az óvodai nevelés egyik fókuszba került területe a krea-tivitásra nevelés. Az idei Debreceni Pedagógiai Napok programjában is ki-emelt figyelmet kapott ez a terület, Dr. Deliné Dr. Fráter Katalin fejtette ki minden gyakorló pedagógus számára megszívlelendő gondolatait a témával kapcsolatban. Az alábbiakban előadásának összefoglalása olvasható. A modern óvodai nevelésnek is lépést kell tartania a XXI. század új kihívásaival, fo-lyamatosan változó társadalmi környezetre kell felkészíteni a jövő generációját. Milyen tulaj-donságokat kell megalapozni már óvodáskor-ban, milyen készségek, képességek teszik lehetővé majd a fiatalok alkalmazkodását a gyorsan változó időkhöz? Az óvodáskorú gyermek akkor fejlődik legjobban, ha olyan tevékenységeket biztosítunk számára, amelyet belsőleg motivált örömforrás, élmény, és erős érzelmek hajtják. Ez a tevékenység a játék, amelyben megvalósítható a szabadság és a korlátozás egyensúlya. A szabadság a kreativi-tás kiteljesedését segíti, a korlátozás a közös-ségi élet szabályait. A kreativitás fejlődését a hagyományos tekintélyelvű pedagógia kevésbé segíti, míg a konstruktív szemléletű óvodapedagógus állan-dó interakcióban nevel, vannak stabil szabá-lyai, és a változó élethelyzetekhez igazítható mobil szabályok is. Ez utóbbiak a helyzethez, a résztvevőkhöz, a történésekhez igazodnak, közösen konstruálják, hozzák létre. A konstruk-tív szemlélet a gyermeki kreativitásra épít, akti-vizálja a gyermekek probléma-felfedező, és megoldást kereső magatartását. A kreativitás-ra építő nevelés a helyzetekben három lépés-ben, a gyermekekkel közösen keresi a meg-nyugtató megoldást: kommunikál, vagyis megbeszéli a helyzetet, meghallgatja a véle-ményeket. Konszenzust keres, az érdekeket összeegyezteti, megegyezésre törekszik, és kooperál, azaz együttműködésre serkent, ta-nulási helyzeteket teremt a játékban, mert a játék a szociális tanulás fő színtere. A kreativitást fejlesztő játékok ismérvei, a szabadság, és a korlátok egyensúlya, azaz miben biztosítsunk szabadságot, és mikor állítsunk korlátokat? Szabadság biztosítása Korlátok állítása Mit játszanak Ha a testi-lelki egészséget veszélyezteti, bal-esetveszélyes Hogyan játsszák Ha a viselkedési szokásokat veszélyezteti, kirekesztő Kivel játszanak Ha agresszív a játék Milyen eszközöket használnak Ha másokat akadályoznak, zavarnak játé-kukban Közös szabályok létrehozása Ha kirekesztik a nehezen beilleszkedőket Mennyi ideig játsszák (jó, ha folytatható, fej-leszthető, bővíthető) Ha kötelezettségekbe ütközik Témák összekapcsolása Ha nincs közös szabály Hogyan segíthetik az óvodapedagógusok a kreatív játékot? A többféle nyersanyagból való alkotás, a szerepjátékok fejlesztő tevékenysé-gének prioritása a vizuális technikák bevoná-sával, a szabadság biztosítása az eszközök használatában, a szabályok kialakításában, a felnőtt inspiráló szerepének érvényesítése mind biztosítéka lehet a kreatív játéknak. Az ismeretek alkalmazását segítő szabályjátékok létrehozása, a gyermekek elképzeléseinek támogatása, továbbá a csoportos játék is fo-kozhatja a kreativitást. S végül a legfontosabb szerephez a játékos óvodapedagógus juthat, aki nem letöri, korlátozza a gyermekek ötleteit, kezdeményezéseit, hanem megértve azt segíti, hogy a képzelet szárnyalhasson az ésszerű keretek között.