ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  Értelmező rendelkezések

  38. §

(1) E rendelet alkalmazásában a közoktatási törvény 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) ^[1]E rendelet alkalmazásában

a) dokumentum : a könyvtár által állományba vett, az alap- és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges szak- és szépirodalmi, tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési könyv, tartós könyv, tankönyv, kotta, segédkönyv, időszaki és egyéb kiadvány, jogszabálygyűjtemény, közlönyök, az iskola, kollégium szabályzatai, pedagógiai programja, szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, információhordozók, beleértve a képi és az elektronikus ismerethordozókat is;

b) dokumentum feltárása : a dokumentumok tartalmi és a jellemző formai jegyek alapján történő nyilvántartása a használó tájékoztatása céljából;

c) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium, továbbá óvodai, iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport.

(3) ^[2]

(4)

(5)

  Vegyes rendelkezések

  39. §

(1) ^[3]

(2)

(3)

(4)

(5) ^[4]Ha a szakiskola a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismereteket oktat, az utolsó szakképzési évfolyam befejezését követően a tanulók részére vizsgát szervezni a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) 2. § (1) bekezdése, 5. § (2) bekezdése, 6. §-a, 7. §-a, 8. § (4)—(5) bekezdése, 9. §-a, 11. §-ának (1) és (3) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a, 18—21. §-a, 22. §-ának (3)—(7) bekezdése, 23. §-a, 24. §-ának (2)—(10) bekezdése, 25. §-a, 27. §-ának (2) bekezdése, 28. §-a, 29. §-ának (3) bekezdése, 30. §-ának (1) és (3)—(5) bekezdése, 33. §-ának (1) bekezdése, 35—36. §-a, 38. §-ának (2)—(4) bekezdése alapján lehet. A vizsgarészeket, a vizsgakövetelményeket és vizsgatételeket, az egyes vizsgarészek teljesítményének és ennek alapján a vizsgakövetelmények teljesítését, a kiadható okirat formáját és tartalmát a nevelőtestület a gyakorlati képzés szervezőjével egyetértésben állapítja meg.

(6) E rendelet 12—13. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények igazgatóinak a megbízására is. Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben pedagógus munkakörben eltöltött időt is. A rendelet 12—13. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a központi műhelyek vezetőinek megbízásával összefüggő eljárásban is, azzal az eltéréssel, hogy a nevelőtestületi értekezlet alatt az alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló közösség értekezletét kell érteni.

  39/A. § ^[5](1) A közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdésében meghatározott felzárkóztató oktatás felkészíthet

a) iskolai előképzettséghez nem,

b) alapfokú iskolai végzettséghez – a nyolcadik évfolyam elvégzéséhez – ,

c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez,

d) alapműveltségi vizsgához

  kötött szakképesítés megszerzésére felkészítő szakképzésbe való bekapcsolódásra.

(2) Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni.

(3) A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozó vizsga letételére jogosít. Az osztályozó vizsga bármelyik általános iskolában, – vendégtanulói jogviszony keretében – letehető. A felzárkóztató oktatást szervező szakiskola – ha nem olyan többcélú közoktatási intézményben működik, amely ellátja az általános iskola feladatait is – megállapodást köt valamelyik általános iskolával a felzárkóztató oktatásban résztvevők levizsgáztatására.

(4) A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik, elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében.

(5) A felzárkóztató oktatásban a pedagógus-munkakör betölthető

a) az általános műveltséget megalapozó nevelésben-oktatásban a közoktatási törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában,

b) pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás esetén a közoktatásról szóló törvény 17. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és a 127. § (1) bekezdésének c)–e) pontjában és (2)–(4) bekezdésében

  meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel.

(6) Ha a tanuló a felzárkóztató oktatást követően alapműveltségi vizsgához kötött szakképesítés megszerzésére készül fel, a szakképzési évfolyamon a szakiskola felkészíti az alapműveltségi vizsgára is.

39/B. §

(1) A közoktatási törvény 86. §-ának (5) bekezdésében szabályozott kiegészítő kisebbségi oktatást a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás irányelvének a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint kell megszervezni.

(2) A kiegészítő kisebbségi oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony lehet

a) az általános iskolában, középiskolában vagy szakiskolában folytatott tanulmányok mellett létesített vendégtanulói jogviszony,

b) kizárólagosan a kiegészítő kisebbségi oktatásban való részvétel céljából létesített vendégtanulói jogviszony.

(3) A tanuló kérelmére a kiegészítő kisebbségi oktatásban szerzett osztályzatait az iskolai tanulmányaiba be kell számítani, ha a vendégtanulói jogviszonyban, illetve a tanulói jogviszonyban folytatott tanulmányok azonos évfolyamra esnek. Ha a kiegészítő kisebbségi oktatásban szerzett osztályzatot be kell számítani az iskolai tanulmányokba, a tanulót – kérelmére – fel kell menteni az idegen nyelv tanulása alól. Egyebekben e rendelet 24. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a kiegészítő kisebbségi oktatásban részt vevő tanuló nem jár másik iskolába, vagy nem kéri, hogy osztályzatait beszámítsák (a továbbiakban: iskolai tanulmányokon kívül folytatott kisebbségi tanulmányok) az iskolai tanulmányaiba, a kiegészítő kisebbségi oktatásban elért osztályzatairól külön bizonyítványt kell kiállítani, és e követelmények tekintetében külön kell dönteni az iskola magasabb évfolyamába lépésről.

(5) Annak, aki az iskolai tanulmányokon kívül folytatott kisebbségi tanulmányok keretében befejezte a nyolcadik, tizedik, illetve tizenkettedik évfolyamot, kérelmére

a) az adott évfolyam bizonyítványát kiállító iskola ezt a tényt – záradék formájában – rávezeti az iskolai törzslapra és a bizonyítványba,

b) engedélyezni kell, hogy nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvből és népismeretből – abban az iskolában, amely részt vesz a kisebbségi nevelésben-oktatásban – alapműveltségi vizsgát, illetve érettségi vizsgát tegyen.

(6) A kiegészítő kisebbségi oktatás megszervezhető tanórán kívüli foglalkozásként is.

39/C. § ^[6]

(1) Iskolaotthonos nevelést és oktatást akkor szervez az iskola, ha a kötelező tanórai foglalkozásokat, a nem kötelező tanórai foglalkozásokat, a napközis foglalkozásokat és a mindennapos testedzés foglalkozásait a délelőtti és délutáni tanítási időszakban, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve szervezi meg.

(2) Az iskola nem teheti kötelezővé a tanuló beíratását az iskolaotthonos nevelésbe és oktatásba. Ha az iskolában iskolaotthonos nevelést és oktatást szerveznek – szükség esetén – másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodni kell azoknak a tanulóknak az ellátásáról, akiknek a szülei nem kívánják ezt az ellátást igénybe venni.

(3) ^[7]Az iskolaotthonos nevelést és oktatást a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (3) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott kötelező tanórai foglalkozások megtartásával, továbbá legalább az 52. § (7) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésében az adott évfolyamra meghatározott nem kötelező tanórai foglalkozások és napközis foglalkozások időkeretében kell megszervezni, biztosítva továbbá az 52. § (9) bekezdésében szabályozott egyéni foglalkozások megtartását szolgáló időkeretet.

(4) Az iskolaotthonos nevelés és oktatás keretében meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is.

(5) Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban biztosítani kell az ingyenes tankönyvellátást és étkezést mindazoknak a tanulóknak, akik rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülnek. Az iskolaotthonos nevelésben és oktatásban meg kell teremteni a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.

39/D. § ^[8](1) Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)–c) pontjában felsorolt iskola a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képességkibontakoztató felkészítést (a továbbiakban: képességkibontakoztató felkészítés) szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a többi tanulóhoz történő felzárkóztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése, tehetségének kibontakoztatása folyik.

(2) A képességkibontakoztató felkészítés keretében – a tanuló igényéhez igazodva – oldja meg az iskola

a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat,

b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet.

(3) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik.

(4) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási miniszter által – a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján – kiadott pedagógiai rendszer alkalmazásával történik.

(5) A képességkibontakoztató felkészítésben a tanuló a szülő írásban adott – a személyes adatai kezeléséhez való hozzájárulást is tartalmazó – egyetértő nyilatkozata alapján vehet részt, ha – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – megfelel a következő feltételeknek:

a) a törvényes felügyeletet gyakorló szülő legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, továbbá

b) a gyermek után a szülő kiegészítő családi pótlékra jogosult.

(6) Az iskola igazgatója felveheti a képességkibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki az (5) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott feltételek közül az egyiknek nem felel meg. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve.

(7) A képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább három havonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét.

39/E. § ^[9](1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók (a továbbiakban: integrációs felkészítésben részt vevő tanulók), akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt az integrációs felkészítésben részt vevő tanulók összevonásával. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók összevonását jelenti, ha

a) a településen egy iskola működik, évfolyamonként egy osztállyal és az integrációs oktatásban részt vevő tanulók osztályon, osztálybontás esetén csoporton belüli aránya meghaladja az ötven százalékot,

b) a településen több iskola működik, és azok közül bármelyikben az integrációs felkészítésben részt vevő valamennyi tanuló létszámának az iskolába járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya huszonöt százalékkal magasabb, mint az összes iskolában integrációs felkészítésben részt vevő tanulók létszámának az összes iskolába járó tanulók létszámához viszonyított aránya,

c) az iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban integrációs felkészítésben részt vevő tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékot.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában iskola alatt mindig az azonos típusú iskolát kell érteni, beleértve a többcélú intézménynek az iskola típusának megfelelő intézményegységét is.

(3) Az integrációs felkészítés az általános iskola első és ötödik, illetve a szakiskola kilencedik évfolyamain indítható.

(4) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a miniszter által kiadott pedagógiai rendszerben meghatározottak szerint a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot is oktatni kell.

  Hatályba léptető rendelkezések

  40. §

(1) Ez a rendelet — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — 1994. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletnek a vezetői megbízásra (12—14. §), a javítóvizsgának független vizsgabizottság előtti letételére [22. § (1) és (3) bekezdése] vonatkozó rendelkezései a kihirdetést követő ötödik napon lépnek hatályba.

(3) ^[10]

(4)

 41. §

(1) 1994. szeptember 1. napján hatályát veszti

a) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985. (X. 1.) MM rendelet, valamint az azt módosító 6/1990. (IV. 4.) MM rendelet,

b) a tankötelezettségről szóló 6/1986. (VI. 26.) MM rendelet,

c) az óvodák működéséről szóló 12/1986. (VIII. 1.) MM rendelet, valamint az azt módosító 9/1990. (IX. 29.) MKM rendelet,

d) az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelet, valamint az azt módosító 12/1990. (X. 17.) MKM ^[11]rendelet,

e) a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet, valamint az azt módosító 6/1990. (VIII. 23.) MKM ^[12]rendelet,

f) a zeneiskolák működéséről szóló 19/1986. (VIII. 26.) MM rendelet, valamint az azt módosító 10/1990. (IX. 29.) MKM rendelet,

g) a gimnáziumi fakultatív oktatásról szóló 4/1987. (VI. 23.) MM rendelet, valamint az azt módosító 11/1988. (V. 26.) MM rendelet,

h) az óvodák, az alap- és középfokú iskolák, diákotthonok és kollégiumok, valamint a zeneiskolák helyi-területi irányításáról szóló 14/1987. (VI. 30.) MM rendelet, valamint az azt módosító 10/1990. (V. 23.) MM rendelet,

i) a nevelési-oktatási intézmények ügyintézéséről, iratkezeléséről, valamint a tanügyi nyilvántartásokról szóló 16/1987. (VIII. 12.) MM rendelet,

j) az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetendő díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásról szóló 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 2—9. §-a, valamint az azt módosító 3/1990. (VIII. 1.) MKM rendelet 1—5. §-a,

k) a nevelési-oktatási intézmények szálláshelyeinek az ifjúsági turizmus szolgálatába állításáról szóló 127/1975. (MK 18.) OM utasítás módosításáról, valamint egyes művelődési jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 24/1988. (XII. 22.) MM rendelet,

l) az egyes rendeletek és utasítások hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1990. (I. 16.) MM rendelet,

m) az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 4—9. §-a, 13. §-a,

n) a nevelési-oktatási intézmények szálláshelyeinek az ifjúsági turizmus szolgálatába állításáról szóló 127/1975. (MK 18.) OM utasítás,

o) a honvédelmi törvény végrehajtásáról szóló 6/1976. (III. 31.) MT rendelet, továbbá a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével összefüggő szabályokról szóló 6/1977. HM utasítás egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/1978. ^[13](MK 6.) OM utasítás,

ö) a kivételes zenei tehetségű fiatalok képzéséről szóló 114/1983. (MK 12.) MM utasítás.

(2) A kihirdetést követő ötödik napon hatályát veszti az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet 5. §-a, valamint 8—12. §-a és az azt módosító 5/1993. (IV. 2.) MKM rendelet 3. §-a.

  42. §

(1) 1995. november 1. napján hatályát veszti a gépíró és gyorsíró iskolák vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 104/1967. (MK 5.) MM utasítás és az ezt módosító 118/1968. (MK 7.) MM utasítás, 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 14. §-a ^[14]és a 3/1989. (II. 26.) MM rendelet,

(2) 1996. november 1. napján hatályát veszti

a) a szakmunkásvizsga-szabályzatról szóló 122/1982. (MK 16.) MM utasítás, továbbá az azt módosító 101/1987. (Műv. K. 7.) MM utasítás,

b) az egészségügyi szakiskolák képesítő- és minősítővizsga-szabályzatáról rendelkező 40/1979. (Eü. K. 24.) EüM utasítás, továbbá az azt módosító 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 14. §-a,

c) ^[15]

(3) ^[16]1998. november 1. napján hatályát veszti a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzatról szóló 108/1982. (MK 9.) MM utasítás (a továbbiakban: SZÉV), valamint az ezt módosító 113/1985. (Műv. K. 14.) MM utasítás.

  43. §

Az 1994/95. tanévben tanulmányaikat kezdő tanulók tekintetében, ezt követően felmenő rendszerben hatályát veszti a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló 129/1981. (MK 17.) MM utasítás (a továbbiakban: GÉV)

a) 1. § (1) bekezdéséből ,,— a fakultatív tantárgyak záróvizsgáján kell alkalmazni'' szöveg,

b) a 3. § (3) bekezdés b) pontjából a ,,— fakultatív gyakorlati tantárgy'' szöveg,

c) a 3. § (4) bekezdéséből a ,,fakultatív gyakorlati tantárgyból, amelynek négyévi képzési ideje legalább 280 vagy 310 óra.'' szöveg,

d) a 8. § (2) bekezdésének második mondata,

e) 24. §-a és VII. fejezete,

f) 48. §-ának (2) bekezdése, 50. §-a, 51. §-ából a ,,(záróvizsga)'' szöveg, 54. §-a (1) bekezdéséből a ,,záró-'', (2) bekezdéséből a ,,(záróvizsga)'' szöveg.

  44. § ^[17]1997. szeptember 1. napján az 1998/99. tanévben az első szakképzési évfolyamon tanulmányaikat kezdők tekintetében, ezt követően felmenő rendszerben hatályát veszti

a) a műszaki szakközépiskolákban folyó technikusképzésről és szakmunkásképzésről szóló 16/1984. (IX. 12.) MM rendelet,

b) a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló 18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet, és az azt módosító 11/1987. (VI. 29.) MM rendelet, valamint a 4/1989. (II. 26.) MM rendelet.

  45. § ^[18]

  46. §

(1) A rendelet kihirdetését követő ötödik napon

a) ^[19]

b) a GÉV 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

,,(3) Az érettségi vizsga törzslapjának és jegyzőkönyvének, továbbá a záróvizsga jegyzőkönyvének egy példányát a vizsga befejezésétől számított 15 napon belül az igazgató megküldi a főjegyzőnek, a megyei jogú város jegyzőjének (a továbbiakban együtt: főjegyző).'',

c)

(2) ^[20]

  Átmeneti rendelkezések

---

^[1] A 38. § (2) bekezdése a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 24. §-ával megállapított szöveg.