A nevelőtestület

  29. §

(1) ^[1]Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, illetve -vezető, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az iskolai, szülői szervezet, közösség, iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

(2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.

(3) A nevelőtestület véleményét — a közoktatási törvény 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett — ki kell kérni

a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,

b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,

c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,

d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

  A szakmai munkaközösség

  30. §

(1) A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.

(2) A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, kollégium igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

(3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén

a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,

b) a továbbképzési programokról,

c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

(4) A szakmai munkaközösség — szakterületét érintően — véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

(5) A szakmai munkaközösség véleményét — szakterületét érintően — be kell szerezni

a) ^[2]a nevelési, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához,

b) az óvodai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,

c) a felvételi követelmények meghatározásához,

d) a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.

(6) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

  A szülői szervezet

  30/A. § ^[3]

Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni.

  A diákönkormányzat

  31. §

(1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni

a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

e) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához,

f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,

g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

(2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni.

(3) Az iskola, kollégium tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak.

(4) ^[4]Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője kezdeményezheti.

(5) A diákközgyűlés — az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján — küldöttközgyűlésként is megszervezhető.

(6) ^[5]Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai, kollégiumi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

(7) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola, kollégium vezetéséhez.

(8) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

(9) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

  A fegyelmi és kártérítési felelősség

  32. § ^[6]

(1) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva három hónap eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére, korlátozhatja, illetve kizárhatja.

(2) ^[7]A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították.

(4) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló — választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt — osztályozó vizsgát tegyen.

(5) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható alapvizsgára, illetve érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(6) A tanuló — a megrovás és a szigorú megrovás kivételével — a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,

b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

(7) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.

  33. §

(1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.

(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója, a kollégium tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani — a közoktatási törvény 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretek között — az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója, kollégium vezetője a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat.

(3) ^[8]

  A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

  34. §

(1) A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon.

(2) A felnőttoktatásban részt vevő tanulóknál e rendelet

a) ^[9]6. §-ának (9) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nagykorú tanuló az e célra kijelölt helyen dohányozhat,

b) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontoktól el lehet térni,

c) 20. §-ának (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát,

d) 21. §-ában foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanuló tudását — ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik — a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni,

e) 28. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt,

f) a 33. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nagykorú tanuló esetén nem kell vizsgálni a felügyeletet ellátó személyt.

(3) ^[10]

  A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

  35. §

(1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn, a 12—14. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.

(2) A rendelet 4. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani.

(3) ^[11]A jegyző, főjegyző, a közoktatási törvény 79. §-ának (1)–(4) bekezdésében szabályozott, a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. A jegyző, főjegyző határozatában feltünteti a nevelési-oktatási intézmény nevét, székhelyét, típusát, tagozatát, telephelyét, tagintézményét, alapfeladatait, iskola esetén az évfolyamok számát, szakképzés esetén az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágat, azt a legmagasabb gyermek- és tanulói létszámot, amelyet a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes.

(4) ^[12]Telephely esetén a határozatban külön fel kell tüntetni a telephelyen ellátott feladatokat, a legmagasabb gyermek- és tanulólétszámot, amelyet a telephelyen a nevelési-oktatási intézmény fogadni képes. Telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása előtt be kell szerezni a székhely szerint illetékes jegyző, főjegyző véleményét. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot – az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg – meg kell küldeni a székhely szerint illetékes jegyzőnek, főjegyzőnek.

(5) ^[13]Ha a határozatokban található – a (3) bekezdésben felsorolt – adatokban változás következik be, a határozatot a jegyzőnek, főjegyzőnek ki kell egészítenie. Ha a nevelési-oktatási intézmény székhelye, illetve feladata megváltozik a jegyző, főjegyző a közoktatási törvény 79. §-ának (5) bekezdése alapján indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett.

(6) ^[14]Ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatait telephelyen oldja meg, a telephely tekintetében a 6. számú mellékletben meghatározott mellékleteket be kell nyújtani.

(7) ^[15]A jegyző, főjegyző a közoktatási törvény 80. §-ának (1)–(2) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:

a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak,

b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a nevelési program, illetve a pedagógiai program,

c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,

d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

e) a fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e a közoktatási törvényben meghatározott feladatok ellátását,

f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a nevelési-oktatási intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét,

h) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét,

i) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

(8) ^[16]A jegyző, főjegyző határozatban megállapítja a nevelési-oktatási intézmény megszűnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha

a) fenntartó bejelenti a nevelési-oktatási intézmény megszűnését, illetve azt, hogy felhagy az intézmény működtetésével,

b) megállapítja, hogy a nevelési-oktatási intézménynek nincs a működés megkezdéséhez szükséges érvényes engedélye, illetve megszűnt a nevelési-oktatási intézmény,

c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,

d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,

e) az egyéni vállalkozó meghalt, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják.

  Eljárási szabályok

  36. §

(1) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, kollégium írásban értesíti a szülőt, ha gyermekét, illetve a kiskorú tanulót törölni kell a nyilvántartásából.

(2) A nevelési-oktatási intézmény döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, illetőleg a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, illetve a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.

(3) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.

(4) A jogorvoslati eljárásban a tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. ^[17]222—223. §) képviselheti.

(5) ^[18]

(6)

  Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

  37. §

(1)–(2) ^[19]

(3) ^[20]

(4)–(6) ^[21]

(7) ^[22]Ha a Magyar Köztársaság területén élő,tartózkodási engedéllyel nem rendelkező kiskorú, nem magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá, hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről (lakhatás, étkezés stb.) ki gondoskodik.

(8) ^[23]

(9) ^[24]

(10) ^[25]

(11) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja.

(12) ^[26]Ha az iskolai tanulmányok folytatását a magyar nyelv ismeretének hiánya, illetve a külföldi és a magyar iskola követelményrendszere közötti eltérés gátolja, az iskola igazgatója — a szülő egyetértésével — az évfolyam megismétlését engedélyezheti úgy is, hogy a tanuló csak felzárkóztató foglalkozásokon vesz részt. A foglalkozások idejét, az annak keretében oktatott ismeretek körét, az ismeretek elsajátításáról történő számadás módját az igazgató állapítja meg.

---

^[1] A 29. § (1) bekezdése a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 31. §-a (4) bekezdésének g) pontja szerint módosított szöveg.

^[2] A 30. § (5) bekezdésének a) pontja a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 31. §-a (4) bekezdésének h) pontja szerint módosított szöveg.

^[3] A 30/A. §-t és az előtte lévő alcímet a 8/2000. (V. 24.) OM. rendelet 22. §-a iktatta a szövegbe.

^[4] A 31. § (4) bekezdésének első mondata a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 22. §-ával megállapított szöveg.

^[5] A 31. § (6) bekezdése a 8/2000. (V. 24.) OM. rendelet 23. §-ával megállapított szöveg.

^[6] A 32. § a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 31. §-a (4) bekezdésének i) pontja szerint módosított szöveg.

^[7] A 32. § (2) bekezdése a 8/2000. (V. 24.) OM. rendelet 30. §-ának (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

^[8] A 33. § (3) bekezdését a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 31. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

^[9] A 34. § (2) bekezdésének a) pontja a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 31. §-a (4) bekezdésének j) pontja szerint módosított szöveg.

^[10] A 34. § (3) bekezdését a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 31. §-a (5) bekezdésének a) pontja hatályon kívül helyezte.

^[11] A 35. § (3) bekezdése a 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet 23. §-ával megállapított szöveg. A 8/2000. (V.