11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

  a nevelési-oktatási intézmények működéséről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) , f) , h) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján — szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben — a következőket rendelem el:

  ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  A rendelet hatálya

  1. §

(1) A rendelet hatálya — fenntartóra tekintet nélkül — kiterjed

a) óvodákra,

b) az általános iskolákra,

c) a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),

d) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola; a szakközépiskola és a szakiskola együtt: szakképző iskola),

e) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,

f) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban — a fogyatékosokat nevelő óvodák kivételével — a b) — f) pont alattiak együtt: iskola),

g) a diákotthonokra és a kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium, az a) — g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény),

h) a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekekre, tanulókra,

i) a pedagógusokra, a nevelő-oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),

j) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).

(2) ^[1]

  A KÖZOKTATÁS RENDSZERE

  A közoktatás intézményei

1/A. § ^[2]

(1) A közoktatási törvény 28. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az iskola fenntartójának gondoskodnia kell arról, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumban a nevelést-oktatást négy évfolyamon is megszervezzék, ha a közoktatási törvény 88. §-ának (2) bekezdésében szabályozott középtávú beiskolázási terv előrejelzése alapján fővárosi, megyei szinten a hat vagy nyolc évfolyammal működő gimnáziumba felvehető tanulók létszáma eléri a beiskolázható tanulói létszám tíz százalékát, és ennek következtében nem oldható meg azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású iskolák esetében e rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az iskola szerepel a fővárosi, megyei fejlesztési tervben.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem oldható meg a tanulók gimnáziumi felvétele, ha az iskola székhelyén, továbbá a bejáró tanulókat figyelembe véve a tömegközlekedési eszközzel menetrend szerint legfeljebb harmincperces utazással elérhető vonzáskörzetében nem áll rendelkezésre megfelelő létszámú gimnáziumi hely. E kérdés eldöntéséhez a gimnázium fenntartója minden év augusztus 31-éig beszerzi a közoktatási törvény 88. §-ának (7), illetve (11) bekezdésében szabályozott – fővárosi, megyei fejlesztési tervre épülő – szakvéleményt.

(3) Ha a középiskolai felvételi eljárás tapasztalatai alapján a településen és vonzáskörzetében nem megoldott azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni, a közigazgatási hivatal vezetője az oktatási miniszternek a közoktatási törvény 93. §-ának (4) bekezdése alapján megküldött kezdeményezésére megvizsgálja, hogy a fenntartó teljesítette-e az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat.

(4) A közoktatási törvény 28. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján, ha a többcélú intézmény gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat is ellát, a gimnáziumi nevelés-oktatás a következő esetek bármelyikének fennállásakor kezdődhet a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamon:

a) egységes iskola intézményegység keretében látják el a feladatokat,

b) nem csökken a gimnáziumi osztályok száma a kilencedik évfolyamtól,

c) a szakközépiskolai nevelés-oktatás – a közoktatási törvény 29. §-ának (9) bekezdése alapján – csak szakképzési évfolyamon folyik.

(5) Szakközépiskolákban és szakiskolákban az első szakképzési évfolyam törtjel utáni kiegészítő számát a szakképzésbe való bekapcsolódás előfeltételeként meghatározott iskolai végzettség alapján kell meghatározni a következők szerint: ha a szakképzésbe való bekapcsolódás

a) iskolai előképzettséghez nem kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/8.,

b) alapfokú iskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/9.,

c) a tizedik évfolyam elvégzéséhez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/11.,

d) a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez vagy középiskolai végzettséghez kötött, az első szakképzési évfolyam jelölése 1/13.

  A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE

  A működés rendje

  2. §

(1) ^[3]Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérnie az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is.

(2) Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; a szünetek időtartamát; a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai, az iskolai, illetve a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját; iskolában, kollégiumban az évi rendes diákközgyűlés idejét; a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az érintett kollégiumot tájékoztatni kell. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.

(3) Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást az elfogadott tanév helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell.

(4) ^[4]Az óvodai nevelés nélküli munkanapok, a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg. Iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát. A tanítás nélküli munkanapok száma megnövelhető abban az esetben, ha az iskola a közoktatási törvény 52. §-ának (14) bekezdésében foglaltak alapján az ehhez szükséges időt megteremti.

(5) Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, az óvodai nevelés nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon — szükség esetén — gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletéről.

(6) ^[5]Az óvoda, az iskola és a kollégium a — közoktatási törvény 4. §-ának (4) bekezdésében szabályozott — fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék), illetve, ha az nem működik az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét.

(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők — a házirendben meghatározottak szerint — gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

(8) ^[6]

(9)

  3. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a gyermek, továbbá a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) tanuló szülőjét értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, a működés rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire jogszabály az értesítést előírja.

(2) A gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, továbbá kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatos ügyekben, valamint minden olyan kérdésről, amelynél jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.

(3) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

  4. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,

b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,

c) ^[7]a belépés és benttartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel,

d) ^[8]tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét,

e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét,

g) ^[9]a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját,

h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

i) ^[10]a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,

k) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket,

l) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,

m) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,

n) ^[11]az intézményi védő, óvó előírásokat,

o) ^[12]a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket,

p) ^[13]azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel,

r) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.

(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,

b) ^[14]a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit,

c) ^[15]a felnőttoktatás formáit, továbbá — az érettségi vizsga kivételével — az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű idegennyelvtudást igazoló okiratnak az iskolai tanulmányokba való beszámítására és a bizonyítvány, illetve az okirat alapján az idegennyelvórák alóli felmentésre vonatkozó rendelkezéseket ,

d) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),

e) a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,

f) a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit,

g) ^[16]a tanulók

véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,

h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,

i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit,

j) ^[17]az iskolai (kollégiumi) könyvtár működési rendjét.

(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol

a) az óvodaszék az (1) bekezdés a) , c) g) és i) — m) pontjában meghatározott kérdésekben,

b) ^[18]az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a) , c) g) és i) és k) — p) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) — c) és i) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés d) — j) pontjában meghatározott kérdésekben,

c) ^[19]az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d) — i) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés r) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez.

(4) ^[20]Az iskola szervezeti és működési szabályzata akkor zárhatja ki az állami nyelvvizsga-bizonyítvány, illetve az azzal egyenértékű okirat iskolai tanulmányokba való beszámítását, illetve az idegennyelvórák alóli felmentés lehetőségét, ha az iskolai tanítási órák biztosítják az idegennyelvtudás szinten tartását, fejlesztését

  5. §

(1) ^[21]Az iskolában a mindennapi testedzést a kötelező tanórai foglalkozások, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az iskolai sportköri foglalkozások keretében oly módon kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. A mindennapi testedzés megszervezésénél a közoktatási törvény 3. számú mellékletében az osztályok létszámhatárára vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.

(2) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A könnyített, illetve a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelési órára való beosztásának rendjét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.

(3) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

  6. § ^[22]

(1) A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól.

(3) Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről.

(4) A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

(5) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:

a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel,

b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

c) ^[23]gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot,

d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken,

e) ^[24]a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében,

f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,

g) ^[25]az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére.

(6) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.

(7) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

(8) Az óvoda, a kollégium vezetője vagy helyettese – ha nincs gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – látja el a (4)–(5) bekezdésben meghatározott feladatokat.

(9) A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.

(10) ^[26]A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a gyermekektől, tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. Az iskola – a kiskorú tanulóktól elkülönítetten – a nagykorú tanulói részére kijelölhet olyan helyet, ahol dohányozni lehet.

6/A. § ^[27]

(1) A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év, illetőleg a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint (az óvodai, tanórai, kollégiumi foglalkozás, kirándulás stb. során) életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

(2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

(3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni a nevelési-oktatási intézmény vezetőinek, pedagógusainak, valamint más alkalmazottainak feladatait a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (intézményi védő, óvó előírások). A rendelet 2. számú melléklete állapítja meg a tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatokat.

  6/B. § ^[28]

(1) A szabadidő-szervező segíti az iskola pedagógusainak és a tanulók szabadidő-szervezéssel, közösségi élet kialakításával összefüggő munkáját. A szabadidő-szervező feladata különösen:

a) az iskola pedagógiai programjához kapcsolódó tanórán kívüli foglalkozások, programok előkészítése, szervezése, a környezeti neveléssel összefüggő tevékenység segítése (erdei iskola, tábor stb.),

b) a pedagógiai programhoz nem kötődő szabadidős tevékenység előkészítése, szervezése, tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról,

c) a tanulóközösség, diákönkormányzat programjainak segítése,

d) a szülői szervezet (közösség) munkájának segítése,

e) az iskolai hagyományok keretébe tartozó foglalkozások előkészítése, szervezése,

f) az egészséges életmód, továbbá a szenvedélybetegségek megelőzésével, valamint a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése,

g) az alapvető emberi értékek, a nemzeti, nemzetiségi, kisebbségi hagyományok iskolán belüli megismertetésében, a kulturális, etnikai stb. másság megismertetésében és elfogadtatásában való közreműködés,